Az Egyesült Államok kormánya a fegyverszállítások késleltetésével, és bizonyos szállítmányok teljes leállításával való fenyegetőzésével nyilvánvalóvá tette: azt akarja, hogy Izrael fejezze be a háborút Gázában.
Nyitókép: Drew Angerer/Getty Images
***
Két nappal az október 7-ei támadás után, a Budapesten megrendezett European Pro–Israel Summit elnevezésű konferencián az izraeli vendégek már előre megjósolták: nem kell sokat várni és világ elfelejti, hogy ki robbantotta ki ezt a háborút, és Izraelt fogják hibáztatni a történtekért. Tamir Wertzberger, a Likud nemzetközi kapcsolatokért felelős koordinátora akkor azt mondta: „csak egyet kérünk a nemzetközi közösségtől, ne állítsatok meg minket, hagyjatok minket győzni!” Ezt visszhangozta akkor az izraeli vezetés is, azonban már a Gázába való szárazföldi bevonulás is szokatlanul hosszú ideig váratott magára, mert az Egyesült Államok végig ott állt a zsidó állam sarkában és óvatosságra intette. Ez az időhúzás és halogatás folyamatosan ismétlődött az elmúlt hét hónapban.
A demokrata hozzáállás a háborúhoz az elmúlt hónapokban a következő volt: minél hamarabb tűzszünetet kell kötni (ha lehet a túszokért cserébe), és biztosítani kell, hogy a tűzszünetet után létrejöjjön egy palesztin állam. Bár az adminisztráció támogatta Izraelt, ez a támogatás állandó fenyegetőzéssel párosult. A Biden kormány vörös vonalnak Rafah város elleni hadműveletet jelölte ki. Egy május 8-án levetített interjúban Biden azt mondta: „Ha bemennek Rafah-ba, akkor nem fogom biztosítani azokat a fegyvereket, amelyeket hagyományosan Rafah ellen használtak."
Biden pontosan azt tette ezzel, amiről korábban azt állította, hogy nem tenne ilyet: feltételekhez kötötte az izraeli fegyverszállításokat, miközben az háborúzik.
A fenyegetéseken kívül az Egyesült Államok nemrég elhalasztotta több ezer bomba Izraelbe történő szállítását, és közölték, hogy felülvizsgálják a jövőbeli szállításokat. (Ezek olyan fegyverek voltak, amelyeket a Kongresszus már engedélyezett.)
Bár az amerikai tisztviselők állítják, hogy mindössze egy szállítmányról van szó, és Amerika politikája változatlan, Izraelben hatalmas volt a felháborodás, és sokan fordulópontként élik meg Biden kijelentéseit.
Ezt is ajánljuk a témában
European Pro–Israel Summit néven rendezett konferenciát október 9-én a Néprajzi Múzeumban az Alapjogokért Központ. A konferencia rögtönzött panelt tartott az izraeli háborúról. Tudósítás.
Az október 7-ei mészárlás sokkja alatt Joe Biden határozottan Izrael-barát pozíciót vett fel, amely szinte azonnal visszaütött neki otthon. A progresszív demokrata szavazók a „Genocídium Joe” gúnynevet ragasztották rá, és saját pártjának balszárnya jelezte: csalódtak az elnökben. Azóta egyfajta kettős beszédet alkalmazott az adminisztráció: egyrészt Izrael támogató retorikát használtak, és a gyakorlatban is biztosították a fegyvereket, valamint azt a diplomáciai támogatást, amely nélkül Izrael páriává válna. Másrészt, az adminisztráció szankciókkal fenyegette az IDF egyik hadosztályát, állandóan kiszivárogtatták az amerikai sajtónak, mennyire frusztrálja őket Netanjahu, és folyamatosan nyomás alá helyezték Izraelt.
Ezzel szemben a Biden adminisztráció a háború eleje óta nem helyezett valódi nyomást sem a Hamászra, sem pedig a Hamászt pénzelő Iránra. Bár keménykedő retorikát fogalmaztak meg az iszlám köztársasággal szemben, de mikor az több száz rakétát lőtt rá Izraelre, (amely szerencsésen kivédte az összeset) a nyugati hatalmak lezártnak tekintették az ügyet. A túsztárgyalásokon Amerika ugyan jelen van a tárgyalóasztalnál, de nem helyez igazán nagy nyomást Katarra, amely bár csak közvetítő szerepet tölt be, de lényegében a Hamász szövetségese, hiszen menedéket ad a vezetőinek. Ugyan öt amerikai állampolgár van a terroristák fogságában, az adminisztráció hét hónapja nem tett különösebb erőfeszítés a kiszabadításukra. A legutóbbi tárgyalásokon leginkább Izraelre helyeztek nyomást, hogy egyezzen bele egy olyan tűzszüneti megállapodásba, amely nem biztosította volna, hogy a túszok élve térjenek haza.
A Biden-adminisztráció tehát „vörös vonalnak” nyilvánította a Rafah elleni hadműveletet, amely a Hamász utolsó bástyája. Brendan O'Neill, brit publicista a Spiked oldalán rámutatott: ha valaki 2017-ben azt követelte volna a kurdoktól, hogy ne támadják meg Rakkát, akkor azt a legtöbben őrültségnek vagy egyenesen Iszlám Állam-párti követelésnek tekintették volna. Most azonban a nyugati országok humanitárius okokra hivatkozva azt követelik Izraeltől, hogy ne vezessen átfogó hadműveletet a város ellen, mert túl sok ott a civil. Mint írja, gyakorlatilag azt kérik a zsidó államtól: hagyja békén kegyetlen ellenségét, aki elkötelezett az elpusztítása mellett.
„Az a szólam, hogy »el a kezekkel Rafáhról« annak a követelése, hogy Izrael emelje fel a kezeit, és vesse alá magát középkorban ragadt ellensége erőszakos üldözésének”
– írta O'Neill.
Izrael és Amerika kapcsolata az elmúlt hetven évben nem volt konfliktusmentes, és a zsidó állam legnagyobb győzelmeit amerikai támogatás nélkül érte el: 1948-ban amerikai fegyverembargó ellenére is győzelmet aratott a rátámadó arab seregek ellenében, 1967-ben pedig szintén amerikai támogatás nélkül tudott győzni. Azonban az elmúlt pár évtizedben a zsidó állam hozzászokott Amerika segítségéhez, és függő kapcsolatba került a szövetségesétől, mivel a szuperhatalom biztosította a fegyverellátását. Az Egyesült Államok és Izrael 2016-ban aláírt egy 2018-2028 közötti időszakra vonatkozó, tízéves megállapodást, amely tartalmazott 38 milliárd dollár katonai segélyt, 33 milliárd dollár támogatást katonai felszerelések vásárlására és 5 milliárd dollárt rakétavédelmi rendszerekre. A felfüggesztett fegyverszállítmányok több tízmillió dollár értékű 900 kilogrammos bombákat tartalmaznak.
Republikánus körökben nagy felháborodást váltott ki Biden fenyegetése a fegyverszállítmányok leállításáról. A republikánusok törvényi erővel kényszerítenék az adminisztrációt a fegyverszállítmányok kiszállítására – számolt be az Axios. Beth Van Duyne texasi republikánus képviselő csütörtökön benyújtotta az Izrael azonnali támogatásáról szóló törvényt, amely előírná, hogy egyes fegyverek Izraelnek történő átadására a beszerzéstől számított 30 napon belül kerüljön sor.
„Izrael jelenleg háborúban áll egy terrorszervezettel, amely még mindig több mint 100 civil túszt tart fogva. Egyszerűen nincs mentség erre a késedelemre”
– mondta Van Duyne egy nyilatkozatban.
Biden fenyegetőzését a legtöbb elemző annak tulajdonítja, hogy így próbálja a progresszív haragot enyhíteni a saját Izrael-barát politikája miatt. De az Izrael-ellenes körök nem fognak megelégedni azzal, ha a kormányzat eléri, hogy véget érjen a háború.
Izrael egy megoldhatatlannak tűnő helyzetben van. Seth J. Frantzman a Jerusalem Post tudósítója az X-en részletesen kifejtette, hogy szerinte az IDF be lett csalogatva Gázába, mert október 7-e után nem tehetett mást, mint hogy háborút indítson a Hamász ellen. Azonban elszalasztotta, vagy talán soha nem is volt rá lehetősége, hogy gyorsan felszámolja a Hamászt. De a terrorszervezet felszámolása után is nehéz lenne mit kezdeni a területtel, amelynek lakói akkor is Izrael pusztulását fogják akarni, ha nem a Hamász, hanem egy másik szervezet uralkodik felettük. Jonathan S. Tobin a JNS főszerkesztője szerint, ha marad a Hamász, akkor semmi sem biztosítja, hogy ne forduljon elő egy újabb október 7. és az egész Közel-Kelet úgy fog tekinteni a háborúra, hogy a terrorcsoport megnyerte azt.
Mit tehet ilyen helyzetben Izrael? Ha nemzetközi nyomásra létrejön egy Gázából és Ciszjordániából (Júdea és Szamária) álló állam, az nem vetne véget az izraeli-palesztin konfliktusnak, hiszen a lakosság nagy valószínűséggel a Hamászt választaná meg saját vezetőjének. Már hónapok óta zajlanak a tárgyalások a Fatah és a Hamász között, legutóbb Kína közvetített a két csoport között.
A Biden-adminisztráció azonban nem akarja tudomásul venni ezt a lehetetlen helyzetet, és foggal-körömmel ragaszkodik a kétállami megoldáshoz.
Annyira szeretnék ezt, hogy nem titkolt vágyuk, (mint azt Chuck Schumer nyilvánvalóvá tette) hogy Netanjahu helyére egy olyan vezető kerüljön, aki hajlandó tárgyalni egy palesztin állam létrejöttéről. Gadi Taub izraeli újságíró a Tablet magazinban rendkívül sötéten írta le a jövőt, ha újra Biden nyeri a választásokat: szerinte az elnök eltökélte, hogy létrehoz egy terrorállamot Izrael szívében, és akkor is integrálja Iránt a Közel-Kelen, ha az proxykkal veszi körbe Amerika legfontosabb közel-keleti szövetségesét. Taub szerint a fegyverszállítások visszatartása csak a kezdet.
Az izraeli elemzők már a háború elején elmondták: ha nem engedik meg Izraelnek a teljes győzelmet, akkor mindig csak időszakos béke lesz, amely alatt a terroristák újra megerősödnek, és végül a tűszünet néhány éven belül egy újabb háborúba torkol.
Ezt is ajánljuk a témában
„Nem vagyok jós, de félek. Szerintem káosz és belháborúk után Európa különböző civilizációjú szigetekre bomlik szét.” Tatár György vallásfilozófust kérdeztük civilizációnk jelenéről és jövőjéről.
Rászolgált az álmos Joe becenévre az amerikai elnök.
Hosszú írásban ment neki az írószakmában eluralkodó antiszemitizmusnak az amerikai liberális lap.
Az egykori alkotmánybíróval az Egyesült Államok progresszív erők uralta politikájáról, a közelgő elnökválasztásról és a woke-kal beborított egyetemi világról beszélgettünk.
Egyik vezető mondja le a másik után a béketeremtésre esélytelen rendezvényt.
Legkevesebb 45 palesztin vesztette életét a vasárnap esti izraeli légicsapásban.
Az ukrán elnök nem kertelt az elvárásait illetően.
Az edző bocsánatot kért a hatszoros olimpiai bajnok kajakozótól, Kozák Danutától, aki ezek után folytatja a közös munkát a szakemberrel.
Rászolgált az álmos Joe becenévre az amerikai elnök.
Kapcsolódó cikkek a Háború Izraelben aktában.
A háborús bűnök vádja nem a tűzszünetet segítette elő, hanem arra készteti az izraelieket, hogy felsorakozzanak a megtámadott miniszterelnökük körül – írja a Politico.
Jelen állás szerint Izrael képtelen legyőzni a Hamászt, miközben fokozatosan nő a nemzetközi nyomás a zsidó államon – véli Kaiser Ferenc.
Vajon mit lép erre az amerikai elnök?
